Zirc - A Bakony fővárosa

A város hivatalos honlapja

Reguly Antal élete, utazásai, tudományos kutatásai

Reguly Zirc nagy szülötte, édesapját követve jogász diplomát szerzett, de jogászként egyetlen napot sem dolgozott. Már diák korában sokat utazott és azt mindig célirányosan tette, így amire elvégezte az egyetemet (20 éves), kialakult benne egy hatalmas világlátás vágy, aminek konkrét célja lett a magyarok őshazájának felkeresése és komplex kutatása.

Reguly, mint jogász diplomával rendelkező ember, egyik tudományág iránt sem volt elkötelezett, egyenrangúan tudta kutatni a rokon népek beszédnyelvét, népművészetüket, az antropológiai adataikat, a földrajzi környezet fontosságát, tehát komplexen mindent, ami népismerethez tartozik. Beutazta Nyugat-Európát, Kelet-Európát, Észak-Európát.

1839-1847 között lovas kocsival, kutyaszánnal, rénszarvasszánnal és gyalog összesen 30 ezer km-t tett meg, a legkritikusabb időjárási viszonyok között, azért, hogy európai emberként elsőnek kereshesse fel a finnugor népek világát és a helyszínen ismerkedhessen meg azokkal a rokonságot igazoló tényezőkkel, amelyek addig csak feltételezések voltak. Reguly a nagy útról hétládányi anyagot küldött haza a Magyar Tudományos Akadémiának: néprajzi tárgyakat, gipszmintákat, amelyek emberi arcokat ábrázoltak, nagy mennyiségű feljegyzést.

Haza jövetelének (1847) időszakában már nagyon beteg volt. A finnugor népek között gyűjtött anyagot nem tudta feldolgozni. A dzsungár nép c. kötetét tudta csak megírni, ami egyben az akadémiai székfoglalója is volt. (21 éves korától az MTA levelezo tagja.) Reguly 1819-ben született Zircen, 1858-ban hunyt el Budán. Az életútjáról látható állandó kiállítás követi a nagy utazó iskolai éveit, felkészülését a nagy útra, a finnországi (lappföldi), oroszországi és különösen az Észak- Ural vidékén végzett kutatásait. A látogatók meggyőződhetnek Reguly rendkívüli teljesítményéről, amelynek alapján méltán nevezhetjük őt Észak Körösi Csomájának .


Bér Júlia emlékszoba

A Reguly kiállítás átmeneti szűkítésével kapott helyet a Bér Júlia emlékszoba a barokk lakóház első emeletén. Bér Júlia zirci születésű festő-és grafikus művész, aki alapítója a Zirci Galériának. és Európa országaiban élő művésztársai több, mint 1100 db festményt, grafikát adományoztak Zirc városnak. A műveket a múzeum katalogizálta, őrzi és az emlék szobában évenként kamara kiállítást rendez
A művésznő Prágában élt és a közelmúltban végleg hazaköltözött szülővárosába.

Bakony népművészete

Reguly Antal feljegyzéseiben több helyen is kifejezésre juttatja, hogy ő etnográfus. Ez a tény adta a bátorságot ahhoz, hogy szülőházának padlásterében helyezzék el a Bakony népművészete c. anyagot. A padlástér elrendezése, az egyes tartószékek közötti terek szinte meghatározták az állandó kiállítás logikai rendjét. A néprajzi tárgyakat hét egységben tárták a látogatók elé.

  • A bakonyi pásztorművészet,
  • a népi kendermunka eszközei és a végtermékek,
  • a bakonyi fazekasok remekei,
  • a paraszti tisztaszoba,
  • a kovácsmesterség termékei,
  • a komplex háziipar,
  • a napjainkban működő népi kismesterségek műhelyeinek termékei.

A látogatók számára érdekes látvány a padlástér gerendaszerkezetének látványa, ami a bakonyi, zirci ácsok dicsérete.

Bakonyi népi kismesterségek műhelyei

  • Fazekas műhely, amely minden szükséges eszközzel felszerelt. A Reguly Ált. Isk. diákjai és egy fazekas mester dolgozik a műhelyben.
  • Népi bőrös műhely, amelynek a felszereltsége tovább fejlesztendő.
  • Szövomuhely, 6 db kétnyüstös és négynyüstös szövoszékekkel.
  • Csuhéműhely, a szükséges eszközökkel.
  • Kosárfonó műhely, kosárfonó padokkal, egyéb felszereléssel.
  • Kovácsműhely, a szükséges szerszámokkal, kovácstűzhellyel.
  • Bognárműhely, kézi és gépi szerszámokkal.
  • Méhész barkácsműhely, kaptárkészítő, viaszolvasztó, mézpergető és egyéb eszközökkel.
  • Gyertyaöntő, gyertyamártogató műhely a szükséges felszereléssel.
  • Mézeskalácsműhely, ütőfákkal, búbos kemencével és egyéb eszközökkel felszerelve.

A műhelyek többsége már napjainkban is élő múzeum, amelyeknek többségében működő műtárgyak vannak.
Egy időben 100 személyt lehet a tíz műhelyben forgószínpadszerűen foglalkoztatni.

Napjainkban készül a Méhészkedés a Magas-Bakonyban c. állandó kiállítás.

Zirc, Rákóczi tér 10. Nyitva: május 1-től szeptember 1-ig: minden nap 9:00-17:00, szeptember 1-től hétfő kivételével 9:00-12:00 és 13:00-17:00 óráig, vasárnap 10:00-12:00 és 14:00-16:00.
Belépődíj: felnőtt 150 Ft, diák, nyugdíjas, pedagógus 80 Ft.
Tel.:88/415-422 Érd: Illés Ferenc.

Római Katolikus Népiskola (ma Reguly Antal Általános Iskola)

1889-ben Supka Jeromos apát úr a tér kopársága ellenére az élet szellemi gyökerét vetette, alapozta meg a tér dél oldalán építtetett 4 tantermes iskolával. Nevét az iskola folyosóján emléktáblán örökítették meg az utókor számára. Felirata: Ezen épületet a Katolikus Népoktatásnak emelte Supka Jeromos Zircz-Pilis-Pásztói és szentgotthárdi apát, 1889. Az iskola a tér felé nyílik, de nem a tér területére épült, hanem az Imrekertben a tér határvonalára. Az iskola elé nyárfákat ültettek, valamint a tér oldal vonalára több helyen is.

A Népiskola főbejárata fölé az építtető zirci apátság szép formában és jól látható nagy méretben elhelyezte címerét, melyet 1950 júniusában félig levertek a homlokzatról, a megmaradt címer darab egy sötét korszak kezdetét őrzi mementóul.

Címer: 1810-ben megszűnt a henrichaui apátság, majd 1814-ben I. Ferenc királyunk egyesítette a zirci, pilisi és pásztói apátságokat, a kiadott oklevele a címerről és a pecsétről is utasítást ad. Ezek szerint egyesíti a két címert (a heinrichaui és a zirci apátságét): a kék pajzsmezőben maradt a fehér kereszt, az M.O.R.S. betuk pedig a szárak szögleteibol a szárak végére kerültek, a kereszt közepére pedig a daru került. Az egész címer aranyszínű, széles, barokk stílusú ovális pajzsba foglalták. A magyarországi apátságokat a zirci apátság joghatósága alá rendelték.

Címer jelentése:

  • A darumadár a felemelt lábával egy kavicsot tart, mely az állandó éberségre utal, ha a követ leejti, akkor a madár felébred.
  • A csőrében tartott zöld ág a tiszta lelkű életet, a növekedést jelenti.
  • A MORS szó egy-egy betűje Heinrichau francia anyamonostorának, Morimundusnak a rövidítése.
  • Az apáti süveg a méltóságot jelenti.
  • A 4 pásztorbot az egyesített apátságokat szimbolizálja: Zirci, Pilisi, Pásztói, Szentgotthárdi Apátságot.

1900. februárjában Vajda Ödön apát úr levélben értesítette Zirc képviselotestületét, hogy a Főtéren lévő Kukoda Miklós által bérelt sarki vendéglőt a hozzátartozó kerti fundussal együtt egy Zircen felállítandó Római Katolikus jellegű kisdedóvó és leányiskola számára átengedi, s a község tulajdonába bocsátani hajlandó. Zirc község képviselotestülete Vajda Ödön apát úrnak, s a ciszteri rend iránti hálája és igaz tiszteletének adva kifejezését a felajánlást elfogadta.

1901. április 22-én a zirci római katolikus óvoda és leányiskola alapkövét dr. Szalay Alfréd zirci perjel helyezte el és szentelte, áldotta meg. A volt Főtér sarki kocsma átalakítása, építése megkezdődött úgy, hogy még 1901-ben fölépült. A belső munkálatok és az oktatásnak megfelelő teljes berendezése 1902. szeptemberéig befejeződött. 1902. szeptember 15-én Vajda Ödön apát úr a kisdedóvót és leányiskolát ünnepélyesen fényes segédlettel megáldotta és felszentelte Zirc közönsége jelenlétében. Jótéteményüket márványtáblán örökítették meg az iskola folyosóján. Felirata: A Katolikus Magyar Haza reményeinek emelte Vajda Ödön zirci apát és dr. Szalay Alfréd zirci perjel 1901. Az iskolát és az óvodát az Isteni Szeretet Lányai Nővérek Intézete látta el tanerővel. Első fenntartója Zirc község volt, majd anyagi okok miatt a község a fenntartói jogkört visszaadta az apátságnak, mely 1948. szeptember 12.-ig tartott, utána állami tulajdonba került. Azóta többször tatarozták, minek során a házi kápolna tornyáról a díszes keresztet is eltávolították.

Bakonyi Panteon

A Bakonyi Panteont Veszprém megye és Zirc város alapította 1970-ben a Ciszterci Apátság nagy kvadrumában, ahol azoknak a tudósoknak alapítottak kegyeleti emlékhelyet, akik a Bakony természeti és szellemi értékeinek kutatásaiban alkottak maradandót. Zirc nagy szülöttei (bárhol is éltek és alkottak a világban), a Zircen élő, a város tudományos és művészeti életét meghatározó személyeknek is. Mára 17 tudósnak alapítottak a szóban forgó udvarban kegyeleti emlékhelyet. A jelenlegi helyén nem látogatható, mivel az udvarban járkálók zavarnák a szerzetesek mindennapi életét.

Agrárműszaki Emlékek Gyűjteménye

A XIX. századtól használatos erő- és munkagépeket, európai és hazai egyedülálló ritkaságokat mutat be az agrárműszaki emlékek gyűjteménye.
A gyűjtemény kialakítása az 1974/1975-ös tanévben kezdődött el. Azóta feldolgozása folyamatos, de még nem ért véget, hiszen a gépek, munkaeszközök, egyéb tárgyak folyamatos restaurálást, karbantartást igényelnek, ezt szakoktatók irányításával tanulók és felnőtt szakmunkások végzik.

Látnivalók:

  • a földművelés eszközeit, emberi, állati és gépi erő felhasználásával,
  • cséplőgépek több fajtát (kézi, gépi),
  • gabonatisztító gépek sokféleségét,
  • szecskavágók több típusát,
  • terménydarálók sokaságát,
  • répadarálók (vágók) fejlődő típusait,
  • kukoricamorzsolók több fajtáját,
  • stabil és magajáró erőgépek típusait,
  • bognárműhely teljes felszerelését,
  • kovácsműhely teljes felszerelését,
  • nagyméretu fotókat és hozzájuk tartozó könnyen olvasható szöveges táblákat, melyeken a gépek fejlődéstörténete van leírva,
  • különbözo gépmaketteket, melyek színesebbé teszik a kiállítást,
  • a vitrinekben könyveket, okleveleket, bizonyítványokat,
  • a szabadtéren önjáró erőgépeket (traktorokat) és mezőgazdasági munkagépeket.

A felsoroltakon kívül a raktáron nagyon sok feldolgozásra váró gép, néprajzi tárgyú anyag, könyv, fotók, tűzoltó fecskendők, stb. található. A gyűjteményben több országosan egyedülálló gép van, máshol ezek nem láthatók:

  • HSCS gőzlőkőmobil D-típusú, 1912. évi
  • Fried-féle faszéngáz üzemű magajáró erőgép, 1918. évi,
  • Aprómag cséplőgép HS-Wien, 1896. évi,
  • Fekvő kukoricamorzsoló HSCS, 1905. évi,
  • Fekvő kukoricamorzsoló C.S, 1903. évi,
  • Szegesdobos cséplőgép H.S. Wien, 1896. évi

Fenntartó szerv: Veszprém Megyei Önkormányzati Hivatal, Veszprém

Zirc, Szabadság tér 1. Tanműhely Nyitva: minden nap, 9:00-18:00.
Belépődíj: nincs
Tel:88/595-000 Érd: Dombi Ferenc

Galériaképek

Eseménynaptár

<<  November 2017  >>
 h  k  s  c  p  s  v 
  
   

Elérhetőségeink


Zirci Közös
Önkormányzati Hivatal

 

Levélcím:
8420 Zirc, Március 15. tér 1.
Pf.: 77
Telefon: 06 (88) 593-700
Fax.: 06 (88) 414-475
Email: pmh@zirc.hu