A BAKONY SZÍVÉBEN
Hazánk egyik legnagyobb kiterjedésű és legváltozatosabb
formákat megjelenítő hegysége a Bakony, 110 km hosszan
húzódik a Tapolcai ároktól a Vértes lábáig. Az itt található
erdőségek zöld szigetként őrzik a természet érintetlenségét
az Észak-Dunántúl közepén. A hajdan legendás betyárokat
bújtató égig érő bükkösök, tölgyesek, gyertyánosok között
számos szurdok húzódik, mélyükön apró hegyi patakokkal.
Zirc (400 m) a Bakony központi részén, a Zirci - medencében
helyezkedik el. A település és természetes vonzáskörzete
nagyrészt a Magas-Bakony területére esik. Ezen a területen
emelkednek a hegység legmagasabb csúcsai: a Kőris-hegy
(709 m), a Kék-hegy (661 m), a Som-hegy (649 m), a Középső-Hajag
(646 m) és a Papod (645 m). A Zircen keresztül folyó
Cuha-patak a Zirci-medence forrásaiból táplálkozik.
A Cuha szláv eredetű szó, jelentése száraz. Találó a
patak neve, medre a kevés csapadékú nyári hónapokban
szinte teljesen kiszárad. A város könnyen megközelíthető
a 82-es főúton. Az 1896-ban épült Győr - Zirc - Veszprém
vasútvonal is jó szolgálatot tesz a Magas-Bakonyban
túrázni vágyó csoportok utazásához. Zirc, a Bakony fővárosa
ma egy dinamikusan fejlődő, jövőképpel rendelkező térségi
központ, ahol érdemes befektetői szemmel is tájékozódni.
IDEGENFORGALOM
A városnak kiemelkedő az idegenforgalma, bár egy része
tranzitjellegű. Mivel közel van a Balaton, a 82-es úton
haladó vendégek többsége csak átutazóban tekinti meg
a kulturális értékeket, ennek ellenére a város látnivalóival,
programjaival évente közel százezernyi látogatót vonz.
1732-1752 között épült a barokk templom, terveit Witwer
Márton készítette. A Bazilika minor belső képzőművészeti
értékei a falképek Wagenmeister József munkái. Bibliai
"képeket" megjelenítő faszobrok: fő - és mellékoltárok,
szószék, gyóntatószék, a kórus aranyozott fafaragásai
és a hangversenyek rendezésére alkalmas koncertorgona.
A Mária menybemenetelét ábrázoló főoltárkép Franz Anton
Maulbertsch neves osztrák festő alkotása. 1997-ben a
templom átfogó restaurálása során fantasztikus felfedezést
tettek a restaurátorok: a kései festő megváltozatta
a képek jellegét, az alakokat, arcokat megöregítette.
A képen a restaurálás során a 35 éves szakállas, bajuszos
férfi alól egy 18 éves fiú arca tűnt elő. Mára az eredeti
állapotot állítják helyre - a munka hosszú évekig tart
- meglepő az egykori barokk színpompa. A monostor alapkövét
1727-ben helyezték el, tervezője ismeretlen. Többszöri
átalakítással alakult ki a ma látható klasszicista főhomlokzat.
A teljes épületegyüttes pedig a keleti szárny megépítésével,
1927-ben készült el. Itt található a Reguly Antal Műemlék-
könyvtár, amelynek 65 000 kötetes állományát főleg XVIII-XIX.
századi művek alkotják, de találhatók itt egyedülálló
ősnyomtatványok is. Különleges a könyvtár mennyezetének
építészeti megoldása, a kazettás dongaboltozat. Az őrzött
könyvállomány mellett az intarziás parketta és a faberendezések
is védettek. Készítőjük Wilde Mihály egykori zirci asztalosmester.
A Bakonyi Természettudományi Múzeumot - hazánk egyetlen
vidéki természetrajzi szakmúzeumát - 1972-ben alapították,
de gyűjteményei évszázados múltra tekintenek vissza.
Feladata a több mint 4000 km2 területű Bakony hegység
geológiai viszonyainak, növény- és állatvilágának kutatása.
A múzeum kiállításai diorámákban mutatják be a jellegzetes
bakonyi tájak életközösségeit, védett területeit, növény-
és állatvilágát, valamint a Kárpát-medence ásványait.
A látnivalók kitűnően szemléltetik és egészítik ki az
iskolai tananyagban foglaltakat, de bátran ajánlhatók
családos kirándulóknak is. Egyedi értéke a városnak
a nemzetközi szinten jegyzett és ismert, a ciszterciek
által alapított 20 hektáros Arborétum. A kedvező talaj-
és csapadék viszonyoknak, valamint a mezoklímának köszönhetően
méreteiben is csodálatos faállomány él itt. A Föld öt
kontinenséről származó gyűjteményes kert egyik ritkasága
a több mint 400 éves kocsányos tölgy. Az Arborétum természetvédelmi
terület, s egyben tudományos munka színhelye is, ahol
védik és továbbfejlesztik hazánk nagy értékű növénygyűjteményét.
A Reguly Antal Múzeum és Népművészeti Alkotóházban Zirc
és a Magas-Bakony helytörténeti és néprajzi emlékeit,
az önellátó paraszti társadalom használati eszközrendszerét,
az ügyes kezű pásztorok készítette tárgyakat, a kovácsok,
bognárok, takácsok, fazekasok, tapló-feldolgozók, mézeskalácssütők,
gyertyakészítők, csuhézók, kosárfonók munkáit mutatják
be. A múzeumban megtekinthető Reguly Antal magyarság
kutató, nyelvész életét, utazásait, tudományos kutatásait
és a Bakony népművészetét bemutató állandó kiállítás.
A Reguly Antal szülőházában alapított múzeum udvarában
népi kismesterségek műhelyei működnek, amelyekben mesterek
irányításával, előzetes megrendelés alapján egész évben
dolgozhatnak gyermekek és felnőttek egyaránt. Az Agrárműszaki
Gyűjtemény a XIX-XX. században használt erő- és munkagépeket,
európai és hazai ritkaságokat mutat be. Ilyen például
a Hoffer - Schrantz gyár legendás cséplőgépe, amely
szinte eredeti állapotban csodálható meg. A gyűjtemény
a Dunántúlon egyedülállónak számít.
ERDEI TANÖSVÉNY
A város növekvő idegenforgalma az erdővel borított
területek egyre nagyobb mértékű igénybevételét is eredményezi.
Nő az erdők egészségügyi - szociális - turisztikai rendeltetése
iránti társadalmi igény, így van ez a Zirc belterületéhez
kapcsolódó Pintér-hegy esetében is. AVERGARt. kezelésében
lévő erdőtömb hajdanán gyakran látogatott parkerdő feltártságú
terület volt. Az Rt. vezetése felismerte, hogy jelentős
szerepet vállalhat az ifjúság természetközpontú tudatformálásában
azzal, ha egyes erdőtömbjeiben az oktatást és pihenést
is jobban szolgáló parkerdőket bocsát rendelkezésre.
Ennek köszönhetően kerül sor mintegy 200 ha-nyi területen
a Pintér-hegyi parkerdő kialakítására is. A bemutatható
őshonos fafajok a gyertyán, a bükk, kocsányos tölgy,
hegyi juhar, magas kőris, madárcseresznye. Az erdőtársulások
közül a gyertyános bükkös, a gyertyános kocsánytalan
tölgyes a legjellemzőbb. Az alacsonyabb hegyvidéki lomberdőkre
jellemző fajok közül a fagyal, veresgyűrű som, galagonya,
csíkos kecskerágó alkotja a cserjeszintet. A lágyszárú
aljnövényzet főbb képviselői az odvas keltike, a szagos
müge, a medvehagyma, a májvirág és a tőzike. Az erdőtömbben
tanösvény és tornapálya létesítésére kerül sor, továbbá
alkalmas terület található szánkópálya és sílesikló
pálya céljára is. A tanösvény 5.8 km hosszú, melyen
tájékoztató táblák adnak információt a terület geológiai
értékeiről, növény- és állatfajairól, az erdő- és vadgazdálkodásról.
A parkerdő megközelíthető a város belterülete felől
és a Borzavárra vezető közútról, keresztül szeli egy
kék és piros jelzésű turistaút is, melyekről csatlakozni
lehet a tanösvényre.
KIEMELT RENDEZVÉNYEK
A város évente számos rendezvénynek ad otthont, melyek
a tradíció, a rendezvény látogatottsága miatt külön
is kiemelést érdemelnek a következők: "A ZIRCI
BULI"- a család és barátság fesztiválja (Minden
év július első hétvégéje) 1991 óta a Magas-Bakony egyik
legvonzóbb nonprofit, kulturális, idegenforgalmi zenés
nagyrendezvénye, gyönyörű természeti környezetben, a
Zirc melletti Háromhegyen. A Pro Urbe díjas fesztivál
minden korosztálynak szóló színvonalas zenei műsorral,
változatos kézműves-, sport-, játék-, prevenciós programokkal,
bemutatókkal, igényes szolgáltatásokkal várja az immáron
húszezer főre duzzadt vendégsereget. Bakonyi Betyárnapok
(Minden év augusztus első hétvégéje) Ingyenes szabadtéri
rendezvény várja a városban élőket és az érdeklődőket.
A vadételfőző fesztivál ínycsiklandozó illataival csábít,
a csapatok bemutathatják, hogyan készülnek az igazi
vadételek. Látványos lovas és fogatos felvonulással
kezdődik a nap, folytatásként díjugratással, fogathajtással,
lószépségversennyel kápráztatják el az érdeklődőket.
Aprogramot folklórműsorok, népművészeti vásár színesíti.
Bányásznap (Szeptember második szombatja) Emlékezés
a bányászokra és arra, hogy a dudari szénbányászat Zircre
és környékére milyen kedvező hatást gyakorolt. A program
a bányászemlékmű koszorúzásával kezdődik, majd ezt követik
a bányászati kiállítás, és a hagyományos "bányásznapi"
kulturális szórakoztató műsorok, sportprogramok, kirakodóvásár,
vidámpark, utcabál. A dudari bánya 1992-ben bezárásra
került, ugyanakkor továbbra is működik a bauxitbánya
Bakonyoszlop szomszédságában, illetve az eplényi kőbányában
is folyik a kőfejtés. A bányászok és gyermekeik a városban
élnek, az ünnepség célja a bányászhagyományok ápolása
és tisztelgés a bányászok előtt. Bakonyi Turisztikai
Konferencia - térségfejlesztő szakmai rendezvény (Minden
év novemberének második péntekje) Konferencia a hazai
és a nemzetközi turizmusfejlesztési elképzelésekről,
lehetőségekről, a Magas-Bakony hagyományait erősítő
programokról, pályázatokról. Célja, hogy segítségével
a Bakony nyújtotta csodálatos természeti lehetőségek
jobban kihasználhatóak legyenek, minél több turista
keresse fel Zircet és környékét, hiszen a térség egyik
fontos jövedelemforrása az idegenforgalom. Barokk Napok
Zircen (Minden év október utolsó hetének végén) Tudományos
konferencia a barokk kor építészeti, képzőművészeti
és klasszikus zenei értékeiről. Barokk zenei hangverseny
a bazilika minorban és a barokk kistemplomban.
OKTATÁS, KULTÚRA
A Bakony fővárosát gyakran emlegetik a "diákok
városának", hiszen több mint 2000 diák tanul a
kisvárosban, alsó,- közép, valamint felsőfokú oktatási
intézményekben. A Benedek Elek Napköziotthonos Óvoda
és Bölcsőde 2002 decemberétől vesz részt az Informatikai
és Hírközlési Minisztérium által szponzorált Kidsmart
számítógépes programban. Így a kisgyerekek már az óvodában
lehetőséget kapnak a számítógépek megismerésére. A Reguly
Antal Általános Iskola és Előkészítő Szakiskola három
Európa-tanterme az európai kultúrák vizuális képmása,
mely nagy segítséget nyújt az iskolások ismereteinek
bővítéséhez. Az iskolában angol-számítástechnika, rajz-vizuális
és német nemzetiségi oktatási tagozat működik és külön
tagozaton tanulnak a sajátos nevelési igényű tanulók
is. A III. Béla Gimnázium és Művészeti Szakközépiskolában
vizuális művészetet tanítanak, és nagy hangsúlyt helyeznek
a nyelvoktatásra. Mindkét tagozatra évről-évre egyre
több a felvételiző diák. A Reguly Antal Szakképző Iskola
a képzési formák színes palettájával várja a továbbtanulni
vágyókat (közlekedés-, gépészeti szakmacsoport, szállítmányozási,-
gépjárműüzemi technikus, vendéglátó eladó, kőműves),
kiemelkedő az iskolában folyó informatikai képzés. A
Fúvószenekar és a Városi Zeneiskola növendékei által
alapított Vonós Zenekar, Rézfúvósötös, valamint a Reneszánsz
furulya együttes már sokszor bizonyította tudását különböző
rendezvényeken. A Nevelési Tanácsadó a 3-18 éves kiskorúak
mentálhigiénés ellátásában közreműködő pszichológiai,
pedagógiai szolgáltatást nyújtó nevelési-oktatási intézmény.
A Bakonyi Gyermekvédelmi Igazgatóság a Veszprém Megyei
Önkormányzat által vásárolt és felújított 8 családi
házban otthont nyújtó ellátást biztosít az ideiglenes
hatállyal elhelyezett, az átmeneti és tartós nevelésbe
vett gyermekek számára, utógondozói ellátást biztosít
a fiatal felnőtteknek. A Zirci Városi Könyvtár és Művelődési
Ház 38 000 kötettel és kulturális programokkal várja
látogatóit. Legújabb szolgáltatásai közé tartozik, a
2002-ben megnyitott számítógépes terem, ahol hét gép
áll az interneten böngészni vágyók rendelkezésére. A
Zirci Tanuszoda Kht. 1996 óta foglalkozik a város, valamint
a térség gyermekeinek úszás,- illetve rehabilitációs
gyógyúszás - oktatásával. A városban működő több mint
50 civil közösség és a művészeti csoportok gazdag programokat
kínálnak a város polgárainak és az idelátogatóknak.
NÉPESSÉG
Zirc lakosainak száma 7370 fő. A város lakónépességének
51,5 %-a nő, 47,5%-a férfi. Gyermekkorúak (0-15 éves
korosztály) száma 1215 fő, időskorú (60 évesnél idősebb
népesség) pedig 1111 fő, amely valamivel kedvezőbb,
mint a megye többi városának az átlaga. Zirc lakosainak
6,4%-a (a megyében 8,5%) él egyedül, jelezve, hogy a
több generációs családok száma magasabb, mint a megyei
átlag. 100 családban átlagosan 300 fő él, ebből 112
gyermek. A városban a lakónépességet a természetes fogyás
jellemzi. 1990 és 2002 között a születések száma kis
mértékben meghaladta a halálozásokét, viszont kevesebben
költöztek Zircre, mint ahányan elmentek, így összességében
csökkent a településen élők száma. Összhangban a népességszám
alakulással, annak összetevőit tekintve is kedvezőbb
helyzetben van Zirc más hasonló lélekszámú városokkal
szemben. A városban a foglalkoztatottság szintje nem
nevezhető kedvezőtlennek. A munkaerőpiacon a leghátrányosabb
helyzetben az alacsony iskolai végzettségűek vannak.
A regisztrált munkanélküliek száma 2002-ben 611 fő volt,
ebből csupán tizenöt fő felsőfokú végzettségű. Az iskolázottságot
tekintve a megyei átlagnál kedvezőbb, a városok átlagánál
kedvezőtlenebb képet mutat a település. Azirciek többsége
helyben tanul, vagy dolgozik. Máshová dolgozni vagy
tanulni 1600-an járnak naponta, míg Zircre 1300-an utaznak
ugyanebből a célból napi rendszerességgel. A térségben
munkahelyteremtést az önkormányzat és a Munkaügyi Központ
egyaránt támogatja, céljuk a munkanélküliek munkába
állásának elősegítése, a unkaközvetítés.
INFRASTRUKTÚRA
A lakosság életkörülményeinek javulásához az infrastruktúra
fejlesztése elengedhetetlen. Zirc infrastrukturális
ellátottságát a távközlés adataival, a lakásellátottsággal,
a csatornahálózatba bekapcsolt, illetve a vezetékes
gázt fogyasztó lakások számával jellemezzük. A városban
az ivóvízhálózat kiépítettsége 100 %-os, a csatorna
90%-os, a gáz 90 %-os, a telefonhálózat 80 %- os, a
kábeltévé hálózatot a jövőben a tulajdonos vállalkozás
továbbfejleszti, kiépül a városrészekben is a csillagpontos
hálózat, mely alkalmas a várost átszövő elektronikus
ügyintézés megvalósítására. Zircen 2588 lakás található.
A vezetékes gázt fogyasztó háztartások száma 1398. A
közüzemi szennyvízcsatorna-hálózat hossza 27,7 kilométer.
39 km út van, ebből 33 km burkolt. A rendszeresen tisztított
közterület 16 ezer négyzetméter. Sportolásra, szabadidő
eltöltésére alkalmas terület száma 9, nagyságuk összesen
1556 négyzetméter. Közhasznú zöldterület 187 ezer négyzetméteren
található. A lakosság egészségügyi alapellátása megoldottnak
tekinthető. A háziorvosi szolgálat jól működik a településen.
A Városi Erzsébet Kórház 800 milliós kormánytámogatással
átalakul geriátriai szakkórházzá, ahol idős emberek
belgyógyászati kezelése, rehabilitációja történik. A
kórház épületében működik a szakrendelő, a zirci mentőállomás
és az orvosi ügyeleti központ is. A Szociális Szolgáltató
Központ és a Vöröskereszt szintén térségi feladatokat
lát el.
KERESKEDELEM
Zirc vonzáskörzetébe 17 település tartozik. Lakosai
komoly vásárlóerőt jelentenek, az ő igényeik és kényelmük
kielégítését szolgálja a városban működő 132 kiskereskedelmi
egység. Akereskedelem és szolgáltatás területén változások
történtek. Ahelyi ÁFÉSZ mellett megjelentek egyéb kereskedelmi
és szolgáltatást nyújtó vállalkozások is (Tempo, Penny
Market). Avárosban 43 vendéglátóhely található, 28 vendéglátó
egység, illetve cukrászda, valamint tíz bár, borozó
várja az idelátogatókat.
TURIZMUS, IDEGENFORGALOM
Kedvező természetföldrajzi adottságainak, a kulturális
- történeti értékek bőségének köszönhetően Zirc idegenforgalma
kiemelkedő. A fő vonzerőt a vidék védett természeti
értékei, műemlékei és kulturális programjai jelentik.
A település turista forgalmát 1999 és 2001 között növekedés
jellemezte, mely 2002-re visszaesett. Míg 1999-ben a
külföldi vendégéjszakák száma meglehetősen magas volt
(353 fő), addig ez a szám 2002-ben 281-re csökkent.
A Zircre látogató belföldi turisták számában a tavalyi
évben ugyan enyhe csökkenés következett, de a szálláshelyek
növekedése miatt egyre több férőhellyel várják a vendégeket.
A Bakony a balatoni turizmus háttérországa. A külföldiek
a tó miatt érkeznek hazánkba, mégis mind a belföld,
mind a külföldi vendégeknél egyre keresettebb célterületté
válik ez a vidék. ADÓBEVÉTEL Zirc Város Önkormányzati
Képviselő-testülete az alábbi helyi adókat vezette be:
- építményadó,- magánszemélyek kommunális adója, - telekadó,
- iparűzési adó, - idegenforgalmi adó
Az építményadó kötelezettség kiterjed az önkormányzat
illetékességi területén lévő lakás és nem lakás céljára
szolgáló építményre. Az építményadó alkalmazásában az
építményhez tartozik az építmény rendeltetésszerű használatához
szükséges 700 m2 nagyságú földrészlet. Az adó mértéke
500 Ft/m2/év. Kommunális adókötelezettség terheli azt
a magánszemélyt, aki az önkormányzat illetékességi területén
nem magánszemély tulajdonában álló lakás bérleti jogával
rendelkezik. Az adó mértéke lakásbérleti jogonként évi
6.500 Ft. A telekadó alanya az, aki a naptári év első
napján a telek tulajdonosa.Az adó alapja:
a.) beépítetlen telek esetén annak m2 -ben számított
területe
b.) beépített telek esetén a 700 m2 -t meghaladó földrészlet
m2-ben számított területe.
Helyi iparűzési adó esetén adóköteles az önkormányzat
illetékességi területén végzett vállalkozási tevékenység.
Az adó alanya a vállalkozó. Az adó évi mértéke az adóalap
2%-a. Adókötelezettség terheli azt a magánszemélyt,
aki nem állandó lakásként az önkormányzat illetékességi
területén legalább egy vendégéjszakát eltölt. Az adó
alapja: a megkezdett vendégéjszakák száma. Az adó mértéke
személyenként és vendégéjszakánként 170Ft. Az önkormányzat
a város lakóinak adókedvezményt biztosít.
GAZDASÁG
A város gazdasági átalakulása az új követelményekhez
való igazodása megindult. Ehhez a már meglévő, működő
gazdasági szereplőket összekötő hálózati elemeket kell
bővíteni és erősíteni a helyi gazdaság regionális gazdaságba
való beágyazódását. Mindezek mellett javítani kell a
térség tőkevonzó képességét a gazdaság infrastruktúrális
fejlesztésével. A helyi gazdaság két tradicionális ágazata,
a faipar és az élelmiszeripar mellett megtelepültek
új fejlődő ágazatok is (üzleti szolgáltatások, építőipar,
számítástechnika, turizmus). Zircen a vállalkozások
jelentős része a kereskedelemben, a gazdasági szolgáltatásban
és az építőiparban van jelen. A városban induló vállalkozások
számában dinamikus fejlődést láthatunk, a működő egységek
száma a 1999-ben 577, 2001-ben 681 volt. Az egyéni vállalkozások
indításában nem tapasztalhatunk lényeges változásokat,
számuk kevéssé változott (2000: 432 , 2001: 439, 2002:
452). Társas vállalkozás 1999-ben mindössze 171 működött
Zircen, 2002-ben számuk elérte a 229-et. Legközkedveltebbek
a jogi személyiségű gazdasági társaságok. Korlátolt
felelősségű társaság 2002- ben 98 tevékenykedett, számuk
azóta emelkedett. A jogi személyiség nélküli gazdasági
társasági formák közül Zircen a betéti társaságból találunk
a legtöbbet (2000: 74, 2000: 91, 2002: 95). A szövetkezetek
száma 1998 és 2002 között nem változott (8).
IPARI PARK
Zirc Város Önkormányzata a város ipari-gazdasági növekedése
érdekében új ipari struktúrák befogadására alkalmas
iparterület, Ipari Park (ZIP) kialakítását határozta
el. Az Ipari Park kialakításában résztvevők:
Tulajdonos Terület (ha)
- Veszprém Megye Önkormányzata 52936
- Zirc Város Önkormányzata 4 743
- VERFA Fafeldolgozó Rt. 74146
- HM VERGA Veszprémi Erdőgazdálkodási RT. 27918
- Robix Hungary Mezőgazdasági és Gépgyártó Kft. 102067
- Balázsné Benkő Erzsébet, Balázs István 5586
Az Ipari Parkot létrehozó felek a Zirci Ipari Park alapító
tagjai. Az ipari parkhoz a későbbiekben közgyűlési határozat
alapján újabb tagok csatlakozhatnak.
AZ IPARI PARK STRATÉGIÁJA
Az ipari park kialakítása, arculatának megteremtése
és küldetésének megfogalmazása során a térségi igényekkel
és lehetőségekkel összhangban négy fejlesztési cél fogalmazódott
meg:
- az informatikai tevékenységek területéről tőkeerős,
elsősorban innovációban érdekelt
vállalkozások letelepítése,
- inkubátorház és innovációs központ kialakítása,
- logisztikai központ kialakítása,
- faipari feldolgozó tevékenység bővítése.
A ZIP elsődleges célja, hogy a felek számára kölcsönös
előnyöket biztosítson, ezzel is elősegítve hagyományos
tevékenységeik, működésük fejlesztését.
VÁROSFEJLESZTÉS
Nyolcszázmilliós kormánytámogatással átalakul az Erzsébet
Kórház. Zircen 40 aktív ágy mellett nyolcvan ágy jut
majd az idős betegeknek. Megkezdődött a belváros felújítása.
Zirc benyújtott több pályázatot, mely a belváros és
az épületek homlokzatának rekonstrukcióját, az utak
felújítását tartalmazza. A művelődési ház multifunkcionális
kulturális intézménnyé való átalakítására címzett állami
támogatási pályázat készült. 2003-ban felújították az
orvosi rendelőt és megkezdődött a köztemető és a ravatalozó
bővítése és átalakítása is. Megújult az autóbusz-pályaudvar
külső fogadótere, a járda díszburkolata felújításra
került. Az óvoda 2002-ben új tetőt kapott, 2003-ban
az energiafelhasználás csökkentése érdekében a nyílászárók
cseréjére került sor. A Reguly Antal Általános Iskola
rekonstrukciója során a 2002/2003- as évben megvalósult
a tornaterem padlócseréje és vizesblokkjának teljes
felújítása, az alsós épület új vízbekötést kapott, 6
tanteremben a padlót, 10- ben pedig nyílászárót cseréltek
a felsős épületben és megújult a főépület külső-belső
homlokzata is. 2003 végére elkészült a Fáy András utca
és parkoló, valamint a Vadász utca aszfaltozása. Ezek
a beruházások meghaladták a 100 millió Ft-ot. 2004-ben
50 milliós Phare pályázati támogatás eredményeként megkezdődött
az iskolában a multimédiás tanterem kialakítása.
ELEKTRONIKUS IGAZGATÁSI RENDSZER
Zirc önkormányzata elektronikus igazgatási rendszert
alakít ki a japán Gifu tartomány támogatásával. Az e-önkormányzat
megvalósítását modellértékűnek szánják létesítői, amelyhez
a város a meglévő intézményrendszerével megfelelő feltételeket
biztosít. Az e-igazgatási rendszer adaptálása több lépcsőben
valósítható meg. Az első ütemben a polgármesteri hivatal
ügyintézési mechanizmusának digitalizálása a cél. A
többi fejlesztés azt követően, a tapasztalatok felhasználásával
történik majd. A zirci e-önkormányzat kialakításához
a támogatási rendszert jelenleg dolgozzák ki a felek,
ezekután elkezdődhet a fejlesztés. A magyar kormány
támogatására is számít Zirc, mivel olyan, úgynevezett
pilot projektről van szó, amelynek tapasztalatait a
magyarországi közigazgatási rendszerek kialakításánál
is fel tudják majd használni. Az elektronikus rendszer
megvalósításának egyik alapvető feltétele, hogy a városban
rendelkezésre álljon a csillagpontos, informatikai adatátvitelt
biztosító kábelhálózat. Ennek kiépítettsége jelenleg
50 százalékos. Ezen kívül városi számítógépes terminálokat
kell kihelyezni, és az e-rendszerhez szükséges hivatali,
intézményi infrastruktúra megteremtése is részben hátravan.
A rendszer segítségével a gazdasági befektetők is egyszerűbben
ismerhetik meg a város kínálta lehetőségeket, s a turisták
számára is könnyebben hozzáférhető, sokrétűbb információ
beszerzésére lesz lehetőség.
JÖVŐKÉP
- Zirc a Magas-Bakony kistelepüléseinek gazdasági és
szolgáltató központi kisvárosa.
- A lakosai és a beköltözők számára kellemes lakókörnyezetet
nyújtó, jó megélhetést biztosító,
szolgáltató kisváros.
- Gazdaságát innovatív, a helyi hagyományokon alapuló
és az újonnan előretörő, környezetkímélő
ágazatokban tevékenykedő, kis- és közepes méretű vállalkozások
határozzák meg, amelyek a
közeli gazdasági fejlődési tengelyekhez is szervesen
kapcsolódnak.
- Zirc és a térség kulturális, természeti és sport jellegű
vonzóerejére épülő turizmusa kiegészíti a
helyi jövedelemtermelést, és az ország egyik kedvelt
idegenforgalmi fogadóterülete. |