Zirc - A Bakony fővárosa

A város hivatalos honlapja

Mindig gondoljunk rá


A trianoni diktátum aláírásának 97. évfordulójára emlékezett Zirc
 
– Nagy-Magyarország keresztre feszítésének a napja volt 1920. június 4. Majd egy évszázada történt, s erről majd egy évszázadon keresztül beszélni sem lehetett – mondta Szakos Csaba evangélikus lelkész Trianonra emlékező beszédében, az Országzászló Emlékműnél.

 
Hozzátette: emlékszik azokra az időkre, amikor sem az iskolapadban, sem az utcán június 4-re az emberek nem emlékezhettek, semmit sem jelentett számukra. – Most erre a napra emlékezünk, arra, hogy mi mindent veszítettünk. A számokról olvashatunk, utána lehet nézni. Ma már ez nem tilos, könnyen kikutatható – mondta az ünnepség szónoka, majd sorolta a veszteségeket: országunk több mint kétharmada odaveszett, és ezzel együtt sok minden, ami az életről szól. Lakosságunk 18,2 millió főről 7,6 millió főre, a korábbi negyvenhárom százalékára csökkent. A trianoni döntés sújtotta az egyházakat is, azok között kiemelten az evangélikus egyházat. A négy egyházkerületünkből kettő maradt, töredéke a korábbinak. A három teológiából pedig egy maradt, ahol lelki képzés történik.  

„Bűn, hogy egyesek bűne terhelt egy egész népet, egy egész nemzetet. Bűn, hogy a leginkább ártatlanul szenvedőket egy egész kontinens, és mi is magukra hagytuk. Bűn, hogy elhallgatták ezt, és bűn, hogy erre terelnek, erre butítanak a szabados világban ma is bennünket. De mégis, valami megmaradt: az emlékezés. Mi mást tehetnénk mi is? Mert sajnos erről nyíltan és őszintén beszélni ma sem szabad, ma sem tanácsos, hiszen egyesek rögtön szélsőséget kiáltanak”. A sokáig Nagyváradon tanító Juhász Gyulát idézte: „Nem kell beszélni róla sosem, de mindig gondoljunk rá.”
 
– Gondoljunk azokra, akik kint rekedtek, akik azóta is, ma is, a jövőben is szülőföldjükön, hazájukban,  anyanyelvet beszélve kisebbségben és megvetésben élnek. Gondoljunk így érettségi idején arra, hogy magyar történelmünk számos alakja, tudósa, művésze, hőse született az elszakított országrészeken. Magyarország meghatározása ma sem lehetséges mindezek nélkül – hangsúlyozta Szakos Csaba evangélikus lelkész, majd az erdélyi áldással zárta emlékező beszédét.
 
Az ünnepség harangszóval vette kezdetét, mialatt Kondora Ágnes és Bakonyi Gergő felsorolta az elcsatolt területek városainak nevét. Közöttük volt Sepsiszentgyörgy, ahonnan éppen útban volt ekkor egy delegáció Zircre, a másnapi Barátság Kupára érkeztek, csakúgy, mint erdélyi testvérvárosunk, Barót iskolaküldöttsége, akik részt is tudtak venni a megemlékezésen. Őket Egervölgyi Dezső, az ünnepséget szervező Zirci Országzászló Alapítvány kulturális felelőse külön is köszöntötte.

Az emlékező gondolatokat követően áldást mondott a nemzetre Vecsey Katalin református lelkész és Huszár G. Lőrinc plébános atya. A műsorban közreműködött Wittmann György és a Bakonyoszlopi Kórus Baumgartner Etelka vezetésével. Az ünnepég végén az emlékező szervezetek képviselői, településvezetők – néma főhajtás kíséretében – elhelyezték koszorúikat az Országzászló Emlékműnél.

 

Kelemen Gábor

Vissza

 

Galériaképek

Eseménynaptár

<<  Június 2017  >>
 h  k  s  c  p  s  v 
   
30