Zirc - A Bakony fővárosa

A város hivatalos honlapja

A dinók ma is itt élnek közöttünk?


„Dinoszauruszok a Bakonyban” címmel nyílt kiállítás az MTM Bakonyi Természettudományi Múzeumának SarokGalériájában, a Múzeumok Éjszakáján.

 
Az iharkúti feltárást és a leleteket bemutató tárlatot dr. Matskási István, a Magyar Természettudományi Múzeum címzetes főigazgatója nyitotta meg. 
 
Mint elmondta, már a 19. század második felében találtak Európában szép nagy leleteket, de az igazi áttörést a dinoszauruszok iránti népszerűséghez szerinte a Jurassic Park című film hozta meg majd huszonöt évvel ezelőtt. A számítógépes filmgyártás egyik első alkotásában a tudomány és a fantázia ötvöződött egymással. Ezt követően, elsősorban a fiatalok körében kitört a „dinómánia”, játékok, szobrok, ajándéktárgyak készültek és számos kiállítás nyílt a dinoszauruszokból.
 
A főigazgató hangsúlyozta: a dinoszauruszok a világ szinte minden pontján előkerülnek. Valaha, 65 millió évtől 240 millió évre visszamenőleg a „Föld urai” voltak. A szárazföld mellett meghódították a tengereket és a levegőt is. De miért haltak ki? – tette fel a kérdést, amelyet rögtön meg is válaszolt a tudomány mai állására hivatkozva: eszerint egy aszteroida becsapódása okozta a „vesztüket”, a kisbolygó olyan éghajlatváltozást hozott létre, olyan kedvezőtlen körülményeket teremtett, hogy a dinoszauruszok nem tudtak tovább fennmaradni.    


A kiállítást dr. Matskási István, a Magyar Természettudományi Múzeum címzetes főigazgatója nyitotta meg

Beszélt arról is, hogy nemcsak Iharkúton találtak leleteket hazánkban, báró Nopcsa Ferenc erdélyi arisztokrata a 19-20. század fordulóján, saját birtokán, egy rétegesen elváló sziklafalban dinoszaurusz-csontokra lelt, és kiképezte magát őslénytan-kutatóvá. Kiásta a leleteket, és le is írta őket. Őt máig az egyik legnagyobb dinoszaurusz-kutatónak tartják, volt ugyanis még egy nagy felfedezése: a leletek kisebbek voltak, mint más európai országban találtak, és rájött, hogy nem azért, mert fiatalabbak, hanem azért, mert ezek a dinók szigeteken éltek, ahol a körülmények sokkal szűkösebbek voltak.
 
Az MTM Bakonyi Természettudományi Múzeumában kiállításra kerültek azok a dinoszaurusz-lábnyomok is, amelyeket egy geológus talált meg a komlói szénbányánál évtizedekkel ezelőtt. Ez azonban akkor még nem keltett túl nagy érdeklődést. A fordulatot egy ajkai diák, Ősi Attila hozta meg, aki elkötelezte magát az őslénytan- és a dinoszaurusz-kutatás mellett – mondta dr. Matskási István. Hozzátette: nagy elkötelezettség kellett ehhez, hiszen elkönyvelték, hogy a jura és a kréta korból Magyarországon szárazföldi lelet nincsen. A kutató diák rájött arra, hogy van ilyen lelet, csak nem a felszínen, hanem általában 20-30 méter mélyen. Elment az iharkúti nagy kráterbe – ahol nem mélyműveléssel, hanem a felszínről egy óriási mély üreget vájva bányászták ki a bauxitot –, és a falában megtalálta a szürke réteget, benne a fekete csontokat. A bányászok segítségével egyre nagyobb felületeket tisztítottak le. „Ahová nyúlnak, ott őslénytani lelet van”: nemcsak dinoszauruszok, hanem egyéb élőlények, így például krokodilok, teknősök is előkerültek, sőt találtak madárszerű csontokat is.
 
Ez utóbbit különösen fontosnak tartotta, hiszen vannak szakemberek, akik szerint a dinók nem haltak ki, ma is itt élnek közöttünk, csak éppen madár formában, hiszen a dinoszauruszok kínai leletei alapján lépésről lépésre levezethető, hogy az evolúció során hogyan alakultak ki a madarak. 

A feltárt dinók nevükben őrzik a lelőhelyüket: van Bakonydraco – ez egy repülő hüllő –, van Iharkutosuchus, Hungarosaurus. Sőt létezik olyan, hazánkban feltárt faj is, amelynek a legközelebbi rokonai Mongóliában kerültek elő. Az ezredfordulón kezdődő feltárás ma is folyamatosan zajlik.
 
A megnyitón a vendégeket dr. Kutasi Csaba, az MTM Bakonyi Természettudományi Múzeumának igazgatója köszöntötte, és köszönetét fejezte ki azoknak, akik közreműködtek a tárlat létrejöttében.
 
Mint azt elmondta, az első iharkúti leletek megtalálása óta figyelemmel kísérik dr. Ősi Attila kutatásait a Bakonyban, és már régóta szerettek volna bemutatót adni ebből a világhírű tudományos felfedezésből. A kutató ugyan nem tudott eljönni a megnyitóra – kollégáival most is éppen egy feltáráson dolgoznak –, de szaklektorként felügyelte a kiállítást, ő válogatta össze az anyagokat. Továbbá a Magyar Dinoszaurusz Alapítványtól is kaptak szakmai segítséget, az illusztrációkat pedig Pecsics Tibor készítette. A házigazda intézmény részéről is többen közreműködtek, a legtöbb munkát H. dr. Harmat Beáta múzeumpedagógus végezte.  

A kiállítás-megnyitón hegedűjátékukkal közreműködtek a III. Béla Gimnázium, Művészeti Szakgimnázium és Alapfokú Művészeti Iskola zeneiskolás növendékei: Szilágyi Zalán, Drahovszky Gergő, Jakab Zalán és Wágenhoffer-Koós Raul. Szintetizátoron kísért Tarcsay Beáta hegedűtanár.   

A kiállítás év végéig várja az érdeklődőket. Az őslényekről készült grafikák, szöveges anyagok és az előkerült leletek mellett a kivetítőn egy expedícióról készült filmet is meg lehet tekinteni…


A Múzeumok Éjszakáján egy kicsit Zircen is kitört a dinómánia, hiszen az apátsági épület SarokGalériájában létrehozott „mini Jurassic Park” mellett az MTM Bakonyi Természettudományi Múzeuma a saroképületben szörnyhorgászattal és dinógyárral várta a gyerekeket, és a tavasszal meghirdetett rajzpályázat tematikája is a dinók korát célozta meg..

Kelemen Gábor 

 
Vissza

Galériaképek

Eseménynaptár

<<  Január 2018  >>
 h  k  s  c  p  s  v 
  1  2  3  4  5  6  7
  8
25262728
293031