Zirc - A Bakony fővárosa

A város hivatalos honlapja

Mossuk kezeinket!


A kézmosás fontosságára hívta fel a figyelmet a Zirci Erzsébet Kórház-Rendelőintézet a Semmelweis-naphoz kapcsolódó szakmai előadásban. Tenni is kívánnak a betegek biztonságáért.

 
Az előadást Valler Ilona ápolási igazgató tartotta. Mint kiderült, a fertőző betegségek nyolcvan százaléka közvetlen érintkezés útján terjed. A „piszkos kéz” többek között gyomor- és bélrendszeri megbetegedéseket, náthát, influenzát, szemgyulladásos betegséget, hepatitiszt is okozhat.
 
A felmérések szerint az emberek harminc százaléka nem mos kezet szappannal. A férfiak tizenöt, a nők négy százaléka egyáltalán nem mos kezet. Az átlagember mindössze hat másodpercig mos kezet. A kórházi fertőzések harminc százaléka megelőzhető lenne a megfelelő kézhigiénia alkalmazásával. Ezért az ápolási igazgató arra hívta fel az egészségügyi dolgozók figyelmét, hogy amilyen gyakran csak lehet, kezet kell mosni: a beteg érintése előtt, beavatkozás végzését megelőzően és követően, és akkor is, amikor bármi mást megérintünk, hiszen számtalan úton terjedhet a baktérium.  

Nem elég azonban kezet mosni, fontos, hogy hogyan, mivel és meddig kell ezt elvégeznünk. Az alapszabály szerint harminc másodpercig kell kezet mosni, amelyhez a mindennapi tevékenységek esetén a szappanos-vizes kézmosás elegendő. A tévhittel ellentétben nem fontos, hogy meleg legyen a víz, a hideg víz is elegendő (a meleg víz nem pusztítja el hatékonyabban a baktériumokat, mint a hideg víz, csupán a komfortérzetet növeli), viszont mindenképpen kell használni szappant. Az egészségügyi intézményben a kézfertőtlenítő szappan és az alkoholos kézfertőtlenítő használata kötelező. Gyakran nem is jól mosunk kezet, vannak olyan felületek, amelyek szennyezettek maradnak. Ezeket a felületeket egy UV fénnyel működő eszközzel lehet láthatóvá tenni.
 
Az előadó azt is hangsúlyozta, hogy kerülni kell a műköröm, egyáltalán a nagy körmök viselését, mert nem jut alá a fertőtlenítőszer, ezért ott is megmaradnak a kórokozók. A natúr köröm ajánlott kevesebb, mint fél centiméteres hosszal. Még egy tévhit eloszlatásra került, mely szerint a kesztyű viselése helyettesíti a kézmosást. Ez egyáltalán nem így van, a kesztyű fel- és levétele előtt, illetve után is kezet kell mosni. 
 
Mint megtudtuk, a Zirci Erzsébet Kórház-Rendelőintézetben folyamatosan oktatják és ellenőrzik a helyes kézhigiénés gyakorlatot. Minden osztályon található a vizesblokkokban alkoholos kézfertőtlenítő, és fertőtlenítő szappanadagolók vannak kihelyezve, melyet bárki használhat. Ezen kívül a folyosókon is vannak fertőtlenítő pontok. Ez utóbbit akkor kell használni, amikor szemmel láthatóan nem szennyeződött a kéz, de megfogtuk a kilincset, meglátogattuk a beteget, és így tovább.

Az ápolási igazgató a kórház ezzel kapcsolatos fejlesztési terveiről is beszélt. Elmondta, pályáztak egy betegbiztonság növelését célzó komplex infrastrukturális programra, melynek keretében az összetett kézhigiénés gyakorlatot támogató rendszert szeretnének beszerezni. Ez egy komplex oktató program, ahol a dolgozók önmaguk tanulhatják meg és ellenőrizhetik, hogy jól sajátították-e el a gyakorlatot. Szeretnének továbbá egy olyan rendszert is telepíteni, mellyel a felületfertőtlenítést tudják objektíven mérni. Reményét fejezte ki, hogy eredményesen fognak szerepelni a pályázaton.
 
A kézmosás fontosságát dr. Vermes Tamás főigazgató is kiemelte beszédében, visszautalva Semmelweis Ignác (képünkön) felfedezésére, akinek a születésnapján ünnepeljük az egészségügyi dolgozókat.


Kép forrása: Internet

Megemlékezésében elmondta, a 19. század közepén a szülészeti ellátás rettegett és igen gyakori szövődménye volt a gyermekágyi láz. A bécsi egyetem szülészeti osztályán dolgozó fiatal Semmelweis Ignác kutató emberként nem tudta elfogadni, hogy anyák százai halnak meg szülést követően szeptikus tünetek között. A halálozási adatokat rendszerezve és feldolgozva, azokat elemezve azzal a – korabeli szakmai közvélemény számára érthetetlen és elfogadhatatlan – elmélettel állt elő, hogy a fertőzést a szülőorvosok keze viszi át a szülő nőkre. A bizonyosságot patológus barátjának a halála adta meg számára, aki egy boncolás közben elszenvedett kézsérülést követően a fertőzésben ugyanolyan tüneteket produkálva halt meg, mint a gyermekágyi lázban elhunyt nők. Ekkor ismerte fel Semmelweis, hogy a boncolást végző orvosok és medikusok keze viszi át a bomló anyagot a nők szervezetébe. Ennek következtében, osztályán 1847-ben elrendelte az önmaga által már addig is fanatikusan alkalmazott klórmeszes kézmosást. Ezt követően az anyai halálozás látványosan csökkent ezen az osztályon. Semmelweis Ignác hazájában, az európai gyakorlatot figyelembe véve sajnos ma eléggé hátul „kullogunk” a kéz- és a felületi fertőtlenítőszerek alkalmazásában és a technológiájában. Pedig ma már nem kell öt percig a rendkívül irritáló klórmésszel dörzsölni a kezeinket, hiszen korszerű és bőrkímélő fertőtlenítőszerek egész sora áll rendelkezésre – mutatott rá a kórház főigazgatója.             

  Kelemen Gábor

Vissza  

 

 

Galériaképek

Eseménynaptár

<<  Január 2018  >>
 h  k  s  c  p  s  v 
  1  2  3  4  5  6  7
  8
25262728
293031