Zirc - A Bakony fővárosa

A város hivatalos honlapja

Legyen az emlékezetünk tölgyfa-erősségű!


Az Aradi Vértanúk Emléknapjának alkalmából ünnepélyes megemlékezésre várták Zirc város polgárait a Városháza előtti Március 15. térre.

 
Nemzeti himnuszunk eléneklése után Csaba Lilla, az intézmény munkatársa Palágyi Lajos az 1849. október 6-i történelmi esemény alkalmából született versének soraival köszöntötte az emlékezőket, Zirc Városi Önkormányzat és a szervező intézmény, a Békefi Antal Városi Könyvtár, Művelődési Ház és Stúdió KB nevében.

A megemlékezés bevezetőjében elhangzott, az 1849-es világosi fegyverletétel után sötétbe borult Magyarország. Akit bűnösnek tartottak, Haynau legyilkoltatta. A börtönök megteltek. 1849. szeptember végén összeült a haditörvényszék, ahol 13 honvédtábornokot felségsértés címen halálra ítéltek.
 
Október 6-án a pesti Újépület falánál főbe lőtték gróf Batthyány Lajost, Magyarország első alkotmányos miniszterelnökét. Batthyány nem engedte, hogy bekössék a szemét, és maga vezényelt tüzet a katonáknak. Utolsó szavai három nyelven kiáltották: „ ÉLJEN A HAZA!”

Ugyanezen a napon, Aradon kivégezték az 1848/1849-es szabadságharc 13 honvédtábornokát: Vécsey Károlyt, Török Ignácot, Schweidel Józsefet, Poeltenberg Ernőt, Nagy Sándor Józsefet, gróf Leiningen-Westerburg Károlyt, Lázár Vilmost, Láhner Györgyöt, Knézich Károlyt, Kiss Ernőt, Dessewffy Arisztidot, Damjanich Jánost, Aulich Lajost.
 
dr. Kőváry György ünnepi beszédében egyenként  visszaemlékezett a tizenhárom aradi vértanú történelmi alakjára, akik életüket áldozták a szabadságért. Nem feledkezett meg a további áldozatokról sem, hiszen hangsúlyozta, a kivégzések már augusztus 22-én megkezdődtek. Október 6-val kapcsolatban pedig elmondta: bevezetője volt a megtorló hullámnak, később még harminc honvédtisztet kivégeztek, hatszázat halálra ítéltek, majd kegyelemből sokévi fogház lett az enyhítés.
 
A tizenhárom tábornok többségét a vesztőhely közelében, az aradi vár árkában hantolták el, ahol a Maros ismétlődő áradásai mosták elő a csontokat. Végül az 1932-es nagy árvíz után minden maradványt biztos helyre vittek, és 1974 óta az obeliszk alatti sírkamrában vannak. Az ünnepség szónoka felidézte egy 2004-es utazásukat a Zirci Országzászló Alapítvánnyal, amikor látták az aradi Tűzoltó téren az éppen eredeti helyére visszahelyezett szabadságszobrot a vértanúkat ábrázoló domborművekkel. Hozzátette: szomorú, hogy az emlékműnek azóta is több rongálást, festékszórós támadást kellett kiállnia, bár a tér neve azóta „Megbékélés tere” lett. 

Dr. Kőváry György az emlékezés fontosságára hívta fel a figyelmet, ezzel kapcsolatban egy történetet is megosztott a jelenlévőkkel: a Vas megyei Rátóton gyakran vendégeskedő Deák Ferenc az aradi kivégzések huszadik évfordulóján tizenhárom tölgyfát ültetett a vértanúk emlékére Széll Kálmán kastélyának parkjában. A fák közül néhány már elpusztult, de az emlékhely gondozói új facsemetékkel pótolták a hiányzó Deák-tölgyeket. „A tölgyfa szívós gyökerű, erős törzsű, dús lombkoronájú. Legyen a mi emlékezetünk is tölgyfa-erősségű!” – zárta gondolatait a szónok. 
 
Végső iránymutatásként napjaink nemzedékének Ady Endre versének sorai üzentek – „keressen fel küzdelminkben, az aradi tizenhárom” –, melyet Trungel Virginia a III. Béla Gimnázium, Művészeti Szakgimnázium és Alapfokú Művészeti Iskola tanulójának előadásában hallhattak a jelenlévők.

Az emlékező szervezetek képviselő elhelyezték koszorúikat az emlékműnél, majd Vecsey Katalin református lelkipásztor, Szakos Csaba evangélikus lelkész, Marton Bernárd alperjel mondtak áldást az aradi tizenhárom emlékére.

Az ünnepség zárásaként, a Szózat eléneklése után az emlékezők egy-egy mécsest gyújtottak.
 

Fotók: Vecsey András
 
Cikk: Csaba Lilla, Kelemen Gábor

 
Vissza

Galériaképek

Eseménynaptár

<<  Január 2018  >>
 h  k  s  c  p  s  v 
  1  2  3  4  5  6  7
  8
25262728
293031