|
Az IHM által koordinált, nemrég létrejött projektvezetőség
azonban - az anyagi erőforrások függvényében - valóban
intelligens települést hozhat létre. Zirc és kistérsége
elkötelezettsége, Japán Gifu tartományának segítő szándéka,
ágazati minisztériumok és kutatóhelyek élénk támogatása
mellett a lehetőségek igazán kecsegtetőek.
A projekt általános célja, hogy a jelenleg elérhető
e-government eszköztár és tudásbázis felhasználásával
Zirc települést és önkormányzatát e-önkormányzati mintatelepüléssé
és kistérségi központtá alakítsa.
Persze eddig ebben a hírben semmi érdekes nincs. Azonban
a megvalósítás első negyedéves részleteiben annál inkább.
A semmitmondó megvalósíthatósági tanulmányok helyett
a BKÁE
E-goverment Kutatócsoportja olyan e-önkormányzati programot
kínált, mely az első negyedév végére kontingenciaterveket
fektet a döntéshozók elé.
Kényes egyensúly
A sorok között búvó fő kiindulópont az, hogy azok a
tanulmányok, amelyek e-önkormányzati fejlesztést nem
hibrid szemlélettel valósítják meg, kudarcra vannak
ítélve. A túlzottan informatikai szemléletmód konzerválja
az ügyintézés esetenként tesze-tosza hibáit és felesleges
processzusait, míg a túlzottan közigazgatási látás bezárhatja
a kaput az informatikai lehetőségek előtt. A kényes
egyensúly tehát a siker titka. A sikerkritérium másik
fele a mozgási szabadság. Elektronikus önkormányzat
nem úgy alakítható ki, hogy igyekszünk a már meglévő
(vagy netalán később kialakított) eljárási jogszabályok
kereteibe préselni az ügymeneteket, hanem először kell
megvizsgálni, hogy hogyan lesz hatékony az ügymenetmodell,
s csak ezt követően kell ruhaként ráadni a legalitás
uniformisát. Mindez ideiglenes jogszabály alóli felmentéseket
igényel, elég, ha például a 38/1998 (IX. 4.) sz. BM-rendeletre
gondolunk, amely kellően rögzíti az önkormányzati iratkezelés
szabályait ahhoz, hogy ott az informatizálás szűk keretek
közé kényszerüljön.
Akciótervünk
Az első negyedév hét feladatcsoportból álló programterve
szervezeti átvilágítással, ügyfélforgalmi vizsgálattal
és gyakoriság elemzéssel vizsgálja meg, hogy melyek
azok az ügyek, amik típusügyként valóban érdemesek elektronikus,
mobilizált vagy automatikus ügyintézésre. Az önkormányzatnál
fellelhető valamennyi ügytípus intézési jellemzői és
gyakorisága alapján - a források függvényében - felvázolható
egy lista a modernizáció területeiről és azok mélységéről.
A második kiemelt feladatcsoport az oktatásé. Semmit
nem ér a rendszer, ha nincs, aki igénybe venni, vagy
netán kezelni tudná. A lakosság és közigazgatási ismeretek
meglétének felmérése után ki kell fejleszteni e-közigazgatási
oktatási módszertanokat és anyagokat, gondoskodni kell
az utógondozás feladatáról is. Ezt követi az informatikai
közművek kiépítésének terve. Leginkább költségérzékeny
pontként itt derül majd ki, hogy például a mintatérség
internetes bódéban szolgálhatja-e az e-tudás forrását,
vagy esetleg Wi-Fi Hot Spotok segítségével. Külön vizsgálat
tárgyát képezi a racionalizált ügymenetmodellek felállítása,
illetve a szükséges jogszabályi változtatások előkészítése,
javaslatainak megfogalmazása. Már az első negyedév alatt
kiépítésre kerülhet a települési és kistérségi kommunikációs
felület, amely gazdaságélénkítő funkcióval, valamint
hatékony publikációs közegként kézzelfogható eredményeket
hozhat. Végül a kialakításból szerzett tapasztalatok
felhasználása olyan módszertant alkot, amely a további
települési felkészítések, felzárkóztatások során könnyen
adaptálható lesz.
Finanszírozás
Szimbolikus értékű, hogy egy pilot igyekszik forrásait
saját maga előteremteni. A jelenleg összeállítás alatt
álló forrástérkép segítséget jelent a fejlesztések (költségek)
ütemezésének kiszámításához. Az e-Zirc projekt azonban
nemcsak elektronikus önkormányzatból áll. Az intelligens
városban az e-önkormányzat csak közvetítő szerepet tölt
be a települési szolgáltatások és alakosság között.
Az ez irányú fejlesztés körének meghatározása is függ
a rendelkezésre álló és elnyerhető támogatástól. A fejlesztés
magját az önkormányzati alapfunkciók és ennek lakossági
elérési ösztönzése alkotja, azonban ez a mag szigorúan
nem határolható körül, hiszen rengeteg olyan feladat
van, amely elektronikus önkormányzati fejlesztésre alapul.
A projektterv döntéshozók általi elfogadását követően
elindulhat tehát egy olyan gyorsított fejlesztés, amely
nemcsak végeredményében, de létrehozásában és melléktermékeiben
is mintaértékű lesz.
(Budai Balázs Benjámin tanársegéd, BKÁE Államigazgatási
Kar Közigazgatás-szervezési és Urbanisztikai Tanszék,
Jegyző és közigazgatás Igazgatásszervezési és Informatikai
Szaklap)
Vissza
|
