|
A parlagfű nagymértékű felszaporodása, közegészségügyi
és gazdasági károsító hatása számottevő. Az utóbbi években
belterületeken az önkormányzatok és a lakosság jelentős
erő-feszítéseket tettek a parlagfű visszaszorításában.
A parlagfű elleni szántóföldi védekezés or-szágos hatékonysága
azonban még nem érte el az elvárható szintet.
A korán lekerülő növények betakarítását követően a
tarlón a parlagfű gyakran tömegesen kel és virágzik
- egyéb gyomnövények mellett - a tarlóápolás elmulasztása
esetén. Tarlókeze-lésre a gyomnövények ellen elegendő
a tárcsázás. A mechanikai tarlóápolás egyéb károsítók
fertőzési szintét is csökkenti és a talaj víztartó képességét
is kedvezően befolyásolja.
Ruderális (elhanyagolt) területeken a növényt még a
virágzás előtt meg kell semmisíteni. Ellenkező esetben
a virágporszóródást nem tudjuk meggátolni. Helytelen
a már virágzó nö-vények kézi gyomlálása vagy kaszálása,
mert a nagy tömegű virágporral való érintkezés al-lergiát
válthat ki. Évi két-három - kellően időzített - kaszálással
a parlagfű virágzása bizton-ságosan megakadályozható.
Amennyiben a földhasználó a mechanikai védekezést választja,
úgy az első kaszálást a virágbimbók megjelenése előtt
1-2 héttel kell elvégezni. A generatív fejlődési szakaszába
induló növény a kaszálás okozta stresszhatást nehezen
viseli el. Előfor-dul, hogy a lekaszált példányok a
tövüknél oldalhajtásokat hoznak ugyan, de ezek a növények
már fejletlenek, gyengék maradnak, és további kaszálással
teljesen elpusztíthatók.
Ruderális (elhanyagolt) területeken, gyomirtó szerek
alkalmazása esetén a talajon keresztül ható készítmények
közül elsősorban a Casoron G-t (diklobenil) javasolt
100-150 kg/ha-os dózisban. A könnyen kezelhető granulátum
a III. forgalmi kategóriába (szabadon vásárolha-tó)
tartozik, így felhasználása növényvédelmi szakképesítéshez
nem kötött és a parlagfű mel-lett a legtöbb magról kelő
egy- és kétszikű gyomnövény ellen is hatékony. A diklobenil
ható-anyag a talaj felső rétegéből csapadék hatására
sem mozdul el, a mélyen gyökerező kultúr növényekre
nincs káros hatással. Hatását azonban csak a csírázó
növényekre fejti ki, így a kikelt gyomok pusztítására
nem alkalmas.
A már kikelt gyomnövények ellen elsősorban a glifozát,
valamint glufozinát-ammónium hatóanyagú gyomirtó szerek
alkalmazása célszerű. Ezek a készítmények szintén III.
forgalmi kategóriába tartoznak. A glifozát hatóanyagú
készítmények felszívódó tulajdonságúak, dózis-tól függően
mind a magról kelő, mind az évelő egy- és kétszikű gyomnövények
ellen hatéko-nyak. A glufozinát-ammónium hatóanyag perzselő
hatással rendelkezik, csak magról kelő gyomnövények
ellen használható eredményesen.
A glifozát hatóanyagú készítményekből az engedélyezett
készítmények:
Készítmény : Dózis
Dominator : 2,0-6,7 l/ha
Fozát 480 : 2,0-6,7 l/ha
Glialka 480 : 2,0-6,7 l/ha
Glialka 480 Plus : 2,0-6,7 l/ha
Glyfos : 2,0-6,7 l/ha
Glyphogan 480 SL : 2,0-6,0 l/ha
Kapazin : 2,0-6,7 l/ha
Medallon Premium : 2,0-6,7 l/ha
Rodeo : 2,0-6,7 l/ha
Roundup Bioaktív : 2,0-6,7 l/ha
Roundup GC : 60-120 ml/100 m2
Roundup Handy
Finale 14 SL (glufozinát-ammónium) : 4,0-6,0 l/ha
Magyarországon jogszabályok teszik kötelezővé a parlagfű
elleni védekezést. A kötelező vé-dekezésre az alábbi
jogszabályok vonatkoznak:
- Növényvédelemről szóló 2000. évi XXXV. törvény
- 5/2001.(I.16.) FVM rendeletet módosító 81/2003. (VII.
9.) FVM rendelet
- A Termőföldről szóló 1994. évi LV. Törvény
A Növényvédelemről szóló 2000. évi XXXV. törvény közérdekű
védekezést szabályozó 7. §-a a törvény módosításában
az alábbi új 5) bekezdéssel egészült ki:
"A védekezésre kötelező, valamint a közérdekű
védekezést elrendelő határozat közszemlére tétel útján
is közölhető, ha a földhasználó, illetve a termelő lakó-
vagy tartózkodási helye, illetve székhelye (telephelye)
ismeretlen, vagy a postai küldemény azzal a megjegyzéssel
ér-kezik vissza, hogy a címzett ismeretlen helyen tartózkodik
vagy címe ismeretlen." A törvény ezen bekezdéssel
való kiegészítése elejét veszi annak a gyakorlatnak,
amikor a védekezésre kötelezett az elrendelő határozat
postai kézbesítésének meghiúsítására törekszik.
Az 5/2001. (I. 16.) FVM rendeletet módosító 81/2003.
(VII. 9.) FVM rendelet 2. § d) bekez-dése kiemeli a
különösen veszélyes gyomfajok irtását, így az aranka
fajokat, a parlagfüvet és a selyemkórót.
A hatékony gyomirtás a földalapú támogatásoknak is feltétele,
ezért a termelőknek a szakmai elváráson túlmenően anyagi
érdeke is fűződik a területek gyommentesen tartásához.
Felhívjuk ezért a termelők és a földhasználók figyelmét,
hogy a parlagfű elleni védelemre nagyobb figyelmet fordítsanak.
A betakarítást követően a gabonatarlók, tábla szegélyek,
ruderális (elhanyagolt) területek me-chanikai vagy vegyszeres
gyomirtását a parlagfű virágzását megelőzően végezzék
el. Ellenke-ző esetben, virágzó parlagfűvel fertőzött
kül- és belterületeken a fenti jogszabályok alkalma-zására
kerül sor, melynek során a hatóság közérdekű védekezést
rendelhet el, illetve a véde-kezést elmulasztókra 2
millió forintig terjedő növényvédelmi bírság szabható
ki.
Vissza
|
