|
A barokk fogadó 1723-ban épült,
Zirc város legrégebbi épülete.
Ez az épület volt a ciszterci
rend otthona, ahonnan az 1726-os
évektől az újratelepítési
és építkezési feladatokat
irányították. Ebben az épületben
alakították ki Zircen a török
hódoltság után az első kápolnát.
Az épület utcai homlokzatát
szimmetrikusan két boltíves
kapu veszi közre, amelyek
a lovas kocsik (hintók) be-
és kihajtására szolgáltak.
Az apátsági épület kiskvadruma
1733-ban készült el, ekkor
hagyták el az építkezést irányító
rendtagok az ideiglenes otthonukat,
amit a Ciszterci Apátság a
továbbiakban is saját tulajdonaként
megtartva bérbe adott és bérlők
fogadónak hasznosítottak.(Öreg
kocsmának is hívták.) Itt
pihentek meg a Bakonyon keresztül
hajtó meszes, faszenes, tüzifás
stb. fuvarosok. Lovaikat istállóba
köthették, a szállítmány fedél
alatt lehetett, a kocsisok
szállást és kosztot kaphattak.
Az épületet 1946-ban államosították.
Napjainkban magántulajdon.
Kossuth u. 7. sz. alatti barokk
lakóház a napsugaras boltíves
kapuval.
A magántulajdonban lévő ház
védett műemlék.
A templom 1732 és 1752 között
épült. Szabályosan keletelt
, 54 m hosszú, 24 m széles,
25 m magas. A tervezője ismeretlen.
A nyugatra néző főhomlokzat
ma nem tisztán barokk, u.i.
az eredeti hagymakupolás fazsindelyes
tornyokat 1854-ben átépítették
és magasították. 1958-ban
a mai kősisakokkal látták
el, melyek ellenállnak a bakonyi
időjárás viszontagságainak,
de stílusuk elüt a barokk
homlokzattól.
 A
templom belsőépítészeti és
képzőmuvészeti értékeinek
(szoborcsoportok, freskók
stb.) részletes megismeréséhez
a TÁJAK, KOROK, MÚZEUMOK sorozatból
a zirci barokk templomról
szóló kiadvány ajánlható.
Kiemelésre méltó e helyen
is a főoltárkép (festmény),
amely Maulbertsch osztrák
festőművész alkotása: Szűz
Mária menybevitele. A napjainkra
restaurált csodálatos freskók
Wagmaister József pesti festőmuvész
alkotásai. A templom 1995-ben
kezdődött restaurálása, az
1891. évi sötét átfestés eltávolítása
után előhozta a freskók és
a berendezés eredeti világos
színeit és aranyozását. gy
a sötét, nyomasztó templomból
egy életvidám templom lett.
(Teljes befejezés várhatóan
2004. nyara.)
A szószék közelében az északi
oldalfalba építve látható
az a feliratos kő, amely Imre
király (1196-1204) oltáralapításáról
tanúskodik: In nomine Patris
et Fili et Spiritus Sancti.
Hoc altere fundatus est per
Aimerici rege Ungarino . (=
Az Atya, Fiú és Szentlélek
nevében. Ezt az oltárt Imre
a magyarok királya alapította.)
Az apátsági templomot 1752
június 3-án szentelte fel
Padányi Bíró Márton Veszprémi
Püspök. A barokk templomot
Zirc alapításának 800 éves
jubileumának évében IV.
Pál pápa basilica minor rangra
emelte. (1982. aug.
21.)
A barokk templom látogatható,
előzetes bejelentésre tárlatvezetés
kérhető. (díjtalan)
Zirc, Rákóczi tér 1.
A ciszterci monostor építését
1727-ben kezdték meg és szakaszosan
építve 1927-ben fejezték be.
A monostor tervezője Witwer
Atanáz győri karmelita szerzetes,
akinek ekkor már jól ismert
volt építőművészete. Dolgoztak
a monostor építésén bécsi
és budai kőművesek, akiknek
szorgalmas munkája révén a
négyszögű egyemeletes épület
1733-ben elkészült. A korabeli
krónikás szavait idézve: Sajnos
a középkori monostor köveit
beépítették az újba.
A monostor közel három évszázados
funkciójának történetét szükségtelen
részletezni, mert egy önálló
kötet sem lenne elég a lényeges
dolgok megírására.
1989-től az épületegyüttes
ismét teljes egészében a Ciszterci
Apátság tulajdona. Az utolsó
rész 2002. januárjában került
vissza az apátság kezelésébe.
A kistemplom 1740-ben épült.
1761-1763 között restaurálták,
1780-ban a templomot megnagyobbították
és így nyerte el mai formáját.
Egyhajós, szentélye egyenes
záródású, boltozatai csehsüveg
alakúak. A feltevések szerint
a fakarzata azokra a kőoszlopokra
támaszkodik, amelyek a környezetében
feltárt románkori templomból
származnak. Egyedi érték a
szentélyben a Pieta szobor,
amelyhez hasonló csak néhány
található a világban. A kistemplom
belső építészeti és képzőművészeti
értékei sürgős restaurálásra
szorulnak. Ma még minden megmenthető.
A templom környezetében áll
az 1729-ben készült Nepomuki
Szent János szobor - védett
műemlék -, amit szintén restaurálni
kellene.
A kápolna 1895-ben épült.
A kálvária kertben 14 stáció
található, legmagasabb pontján
áll a 12m hosszú, 5 m széles
egytornyú kápolna. Keleti
frontján kiugró szószék, alatta
Krisztus sírjának sziklaürege
van kialakítva. A kápolnába
a délnyugati oldalon épített
díszes lépcsőkön lehet feljutni,
melynek belső tere szépen
berendezett. A főoltár mögött
1 1/2 m magas kereszt van,
mely a 12. állomást, Jézus
kereszthalálát ábrázolja.
 1766-ban
építette Dubniczay István
veszprémi éneklő kanonok,
aki végrendeletében a Ciszterci
Apátságra hagyományozta. A
barokk lakóházakra jellemző
klasszikus építészeti elemek
az utcai homlokzatról nagyrészt
az évek során végzett leegyszerűsített
tatarozások során eltűntek,
ami igazán senkit sem érdekelt.
Az ablakok eredetiek. Az évek
során a belső tereket többször
is átalakították, volt ahol
megszüntették a boltíves mennyezetet,
így a napjainkban látható
épület csak részben eredeti.
Közel 230 évig lakásnak ill.
lakásoknak használták, napjainkban
az épületben kapott helyet
a Reguly Antal Múzeum, de
még lakók is vannak a kiállítások
mellett.
A Az apátság főbejáratán belépve boltíves előtérbe érkezünk, ahonnan vörös
márvány lépcsőkön juthatunk el a második emeleten lévő nemzetközi hírű
műemlékkönyvtárba. A mai gyűjtemény alapját képező köteteket Heinrichauból
hozták a ciszterci szerzetesek. Ez az állomány ma 65.000 kötetből áll.
Ebből 70 kötet a 15. századból való ősnyomtatvány, amely hazai
viszonylatban jelentős szám.
 A könyvtár állományát századokon át folyamatosan bővítették. Teológia
mellett történelem,irodalom, természettudományok, de a segédtudományok is
képviseltetve vannak.
A nyelvi megoszlás sokrétű: nagyrészt latin, német, magyar, de emellett
angol, francia, olasz nyelvű kiadványokat is találunk.
A könyvtár ritkaságai közé tartozik a Thuróczy Krónika 1488. augsburgi
kiadása, vagy az úgynevezett Schedel Krónika 1493-ból, Nürnbergben Anton
Koberger nyomdájában készült, fametszetekkel gazdagon díszített német
nyelvű kötete.
Kiemelkedik Werbőczy István Hármas könyvének Heltai Gáspár által 1571-ben
Kolozsvárott nyomtatott magyar nyelvű kiadása, mely a magyar legszokásjog
fontos forrása.
A kincsek között tartják számon a Londonban 1655 és 1657 között kiadott 9
nyelvű, 7 kötetből álló bibliát; a 64 kötetes Zedler-féle német nelvű
Universal Lexikont a 18. századból; a 19. századi Flora Universalis 47
kötetét, mely az akkor ismert összes növényt kézi szinezésű ábrákkal
mutatja be.
Nagy értékű a könyvtár folyóirat anyaga is, melyben megtalálhatóak többek
között a Pesti Hírlap, a Vasárnapi Újság és a Nyugat évfolyamai.
Nagy élményt nyújt a könyvek mellett a könyvtár Nagytermének világhírű
intarziás berendezése, melyet nagyrészt a Bakony jellegzetes fájából,
habos kőrisből tervezett és készített Wilde Mihály zirci asztalosmester.
Ugyancsak látható öccsének, Wilde Józsefnek egy kis intarziája, melyet
sokféle bakonyi fafajtából készített. Ez az 1862-es londoni
világkiállításon Magyarországnak kimagasló elismerést szerzett.
A könyvtár 1953 óta az Országos Széchenyi Könyvtár kezelésében van.
A Műemlékkönyvtár nemzetközi szinten jegyzett magyar kulturális érték.
A könyvtár csak idegenvezetéssel látogatható.
Nyitvatartás:
Március 15.-november 14. keddtől vasárnapig 9-12 és 13-17
November 15.-március 14. keddtől vasárnapig 10-12 és 13-16
Belépődíj:
teljesárú 500,- Ft
kedvezményes (diák, nyugdíjas) 250,- Ft
Zirc, Rákóczi tér 1.
Tel./fax: 88/593-800 és 88/593-801
Érd.: Németh Gábor és Nick Szílvia
Web: www.oszk.hu
E-mail: info.reguly@oszk.hu
A Bakonyi Természettudományi
Múzeum a zirci Ciszterci Apátság
barokk épületének első emeletén
található. A Bakony természeti
képe, A Bakony gombái, A Bakony
kisemlősei, A természet ékszerei
(ásványok) című állandó kiállítások
a hét minden napján várják
az érdeklődőket. Diorámái
bemutatják a jellegzetes bakonyi
tájak életközösségeit, védett
területeit, többek között
az öcsi tőzegmohás úszólápot
és a fenyőfői ősfenyvest.
Külön jelzés  hívja
fel a figyelmet a védett növény-
és állatfajokra. Kiemelt jelentőségű
az ún. Vörös könyves tárló,
melyben a kipusztulás által
fenyegetett madárfajok láthatók.
Különleges élményt nyújt az
akvárium és a terráriumok
látványa. Az ásványkiállítás
csodálatos válogatást kínál
a Kárpát-medence ritkaságaiból.
A látogatókat magyar, német,
angol nyelvű feliratok, és
kiállításvezető-füzet segíti
a tájékozódásban.
Kutatórészlegei a gyűjteményeknek
megfelelően 4 részre oszlanak:
geológiai, botanikai, gerinctelen-
és gerinces-zoológiai. A geológiai
elsosorban őslénytani anyagból
áll, főleg a Balaton-felvidéki
triász és a várpalotai miocén
jelentős és értékes. Kisebb
arányú a kőzettani anyag és
a hegység jellegébol adódóan
kevés az ásvány.
A botanikai gyűjtemény közel
alga-, gomba-, zuzmó- és moharészlege
az 1960-as évektől gyarapodik.
Virágos herbáriumának alapja
Tallós Pál és Szalai Miklós
gyűjteménye. Itt őrzik a magyarországi
Ciszter Rend történeti értéku
herbáriumát.).
A múzeum gerinctelen gyűjteményének
leggazdagabb egysége a bogárgyűjtemény,
de igen jelentős a Diptera
(kétszárnyú) anyag is , amely
az ország tájegységei közül
a legnagyobb Syrphidae-gyűjteményt
(zengőlégy) tartalmazza.
A gerinces gyűjtemény folyadékos
készítmény formájában hal,
kétéltű, hüllő, bőrbe tömve
és montírozva pedig madár
és emlős preparátumokat őriz.
Az intézményben folyó kutatások
nem csak a hegység természeti
értékeiről szóló ismereteket
bővítik, gyakorlati hasznosításukra
is sor kerül, elsősorban a
természetvédelem területén.
A múzeum jelentős tudományos
értékkel bíró szakkönyv- és
folyóiratanyaggal rendelkezik,
mely észak-dunántúli regionális
központként áll az érdeklődők
rendelkezésére. Saját tudományos
kiadványai révén (Folia Musei
Historico-Naturalis Bakonyiensis,
A Bakony természettudományi
kutatásának eredményei c.
monográfia ) számos hazai
és külföldi cserepartnerrel
áll kapcsolatban, ismeretterjesztő
füzetei pedig a nagyközönség
számára szolgálnak tájékoztatásul.
A Bakony természeti képét bemutató
állandó kiállítását évente
40-50 ezer látogató tekinti
meg (fennállása óta több mint
2 millióan jártak itt).
Nyitvatartás:
nov.15-márc.14 10-16
márc.15-nov.14 9-17
hétfő szünnap (előzetes bejelentkezés esetén e napokon is lehetséges a látogatás)
Belépődíj:
-
teljesárú (felnőtt) 500 Ft
-
kedvezményes (diák, nyugdíjas) 250 Ft
Minden hónap utosló vasárnapján családi kedvezmény. Magyar nyelvű szakvezetés előzetesen bejelentkezéssel: 3000 Ft
Zirc, Rákóczi tér 3-5.
Tel./fax: 88/575-300, 575-301
Érd: Kasper Ágota, Galambos
István
Web: www.bakonymuseum.koznet.hu
E-mail: btmz@bakonymuseum.koznet.hu
A múzeum és alkotóház újraalapítását
1991-ben kezdeményezték az épület átalakításával,
az állandó kiállítások, a
bakonyi népi kismesterségek
műhelyeinek terveivel együtt
Zirc Város Önkormányzati Képviselőtestülete
azt elfogadta.
Jelenleg a két állandó kiállítást,
az említett műhelyek kialakítását,
felszerelését kizárólag pályázati
úton elnyert anyagi forrásokból
valósították meg.
VÁRJUK KEDVES VENDÉGEINKET!
ÉRDEMES A MÚZEUMOT MEGTEKEINTENI!
Érdeklődni:
Illés Ferenc
8420 Zirc, Rákóczi tér 10.
Tel.: 88/415-422
Web: www.ramnah.hu
E-mail: illesferencramnah@gmail.com, illesferencramnah@citromail.hu |
