Királyi pihenőhely (királyi udvarház)

Zirc déli város végén a Kistemplom mellett épült a királyi pihenőhely, királyi udvarház), ami arról nevezetes hely, hogy 1060-ben itt halt meg I. András király, akit innen Tihanyba szállítottak és az általa alapított Bencés Apátság altemplomában helyeztek örök nyugalomba. Az elpusztult királyi pihenőhely romjait eloször 1943-ban kutató árkok ásásával határolták körül és az előkerült leletek a teljes feltárás szükségességét hagyták örökül. Sajnálatos, hogy a munkálatokról jegyzőkönyv nem készült, de a megmaradt fényképek megfelelő támpontokat adtak az utókor számára.

1981-82 években Zirc alapításának 800 éves évfordulójának megünneplésére készülve, királyi udvarház romjaiból a korabeli kápolnát (templomot) teljesen feltárták, a falakat a felszínből kiemelve azokat rekonstruálták és konzerválták. A munkát a Bakony Tsz. és a Zirci ROBIX- gyár dolgozói végezték el társadalmi munkában. A szakmai, régészeti feltárást Dr. Kralovánszky Alán régész irányította. A feltárt és konzervált épületet Dr. Mendele Ferenc az Országos Műemlékvédelmi Hivatal igazgatója ünnepélyes külsőségek között adta át a városnak.

A feltárás közben előkerült leletek alapján a királyi pihenőhely építése a XI. század első felére tehető. A nevezetes hely körül található épített környezet szűk területre korlátozódik (a királyi vadászatokat szolgálók lakhelye), ezért nem tekinthető a hely a világi település magjának. A királyi pihenőhely bármikor megtekinthető, de rendezni, parkosítani kell a környezetet, pótolni kell az egykori tartó faoszlopokat illusztráló tönköket.

A középkori Ciszterci Apátság romjai

A ciszterci atyákat a franciaországi Clairvauxból III. Béla király hívta a Bakonyba, hogy az irdatlan területen építsék fel templomukat, kolostorukat és teremtsenek annak környezetében a világi népesség számára követhető gazdasági és szellemi kultúrát.

A XII. és XIII. század fordulóján felépítették korai gót stílusban a toronynélküli templomukat és kolostorukat. Az Európa hírű épület a törökhódoltság idején veszítette el eredeti funkcióját, mert lakói menekülésre kényszerültek. A Bakony közepén magányosan álló épület 150 év alatt sem ment annyira tönkre, hogy ne lehetett volna restaurálni.

Zirc újraalapítását szervező német henrichaui ciszterciek új otthont építettek maguknak, a napjainkban is látható barokk templom és klasszicista monostor épületegyüttesét. „Ami a régieknek szép volt az újaknak nem" alapon a középkori templom és monostor még álló falait felrobbantották és kváderköveit az új építkezésnél felhasználták. (Az épület alapjaiba és a barokk templom északi homlokzatába.)

A középkori templom egyik tartó pillére látható a Köztársaság úton a Szent Imre szoborral és az Őt körülvevő barokk angyalokkal. (A szobor együttes 1749-ben kerül az oszlopra. A barokk templomban látható még a középkori templomból származó tanú kváderkő, amelyen latin szöveg olvasható, ami arról tanúskodik, hogy III. Béla halála (1196) után fia Imre király oltárt alapított, jelezvén ezzel a gesztussal, hogy a ciszterci apátságnak ugyanazokat a jogokat biztosítja, mint édesapja.

A középkori templom és monostor romjait 1913-ban Hümpfner Tibor ciszterci atya irányításával részben feltárták, sajnos a feltárt romok konzerválására nem volt anyagi bázis és ezért betemették. Az ásatások eredményeiről készült rajzok, fotók, az előkerült faragott kövek rendkívüli régészeti értékekről tanúskodnak.

1958-ban a BAKONYI HETEK (Reguly halálának 100. évfordulója) rendezvényeire készülődve Békefi Antal zenepedagógus, népzenekutató kezdeményezésével, Veress D. Csaba történész, I.F. népművelési felügyelő közösen szervezték meg a romok újra feltárását és bemutatását. A feltárt épületrészek szakszerű konzerváláshoz, a kotár fenntartásához az illetékes szervek nem tudtak anyagi bázist biztosítani.

A középkori monostor teljes feltárása hosszútávon az idegenforgalom egyik meghatározó látványossága lehetne. (A "beszélő" történelem.)