A kereszt a kereszténység legszentebb ereklyéje, melyen Jézus Krisztus, az Isten Fia kínhalálával megváltotta az emberiséget. A keresztfa függőleges és rá merőleges gerendák összeillesztésével készült, magassága 3-4 méter, tömege kb.: 80 kg lehetett. Pilátus a megfeszített Jézus feje fölé illesztett táblára íratta nevét és bunét: Názáreti Jézus a zsidók királya. A keresztábrázolásokon általában latin nyelvű rövidítése: INRI olvasható. Krisztus keresztje a kereszténység féltve őrzött kincse, melyet kis szálkákra forgácsolva becses ereklyeként tiszteltek már a IV. század elején. A kereszt, mint szertartási eszköz minden egyházi ténykedésnél alkalmazást nyert, az oltárkereszt már a IV. sz. végén közismert volt. A temetői és sírkeresztek állításának hagyománya a IX. száradra vezethető vissza, ugyanerre az időszakra tehető a templomtornyok keresztjének általánossá válása. Útmenti keresztek, már a IV. sz.-ban is voltak, de szélesebb körű elterjedésük a VIII. sz.-ban angolszász területeken volt megfigyelhető.

1. Zircen az első keresztet 1721-ben a romokban heverő falusi templomnál a mai kistemplom mellett állították fel.
   
   
2. A Zircre betelepült ciszterci rend fiai évszázadokon át hordták magukon a megtelepedés munkájának fáradtságos nehéz keresztjét, melynek tiszteletére 1750-ben az újra éledő apátság, útra néző keresztet állított, a régi templom imakórusa, főoltára helyén, a Győr felé vezető út mentén, a mai Arborétum falában.
   
   
3. A Jámbor alapítvány 1760-ban új kőkeresztet állított a megyei út melletti magaslatra, a mai Kossuth Lajos utcában.
   
   
4. A Kálvária kápolna helyén az 1779. évi püspöki vizitációban még nem írtak keresztről, de valamikor már az 1780-as években állítottak a hegyre keresztet, mert 1809-ben Bauch Gottfrid zirci plébános engedélyt kért a veszprémi püspöktől, hogy megáldhassa a Kálvária hegyen tönkrement kereszt helyett állított új fakeresztet. Valószínű, hogy 20-25 évet kibírt egy fából készült kereszt. Az új Kálvária keresztet Mann Alberich áldotta meg 1810-ben.
   
   
5. A Borzavárra vezető út melletti téren 1807-ben Leibel Krisztián 4 Ft-os ájtatos alapítvánnyal állította fel az azóta már többször cserélt fakeresztet. A keresztet utoljára 1977-ben az ÁFÉSZ újíttatta fel, rossz állapota miatt azonban ismét felújításra szorulna.
   
   
6. 1873-ban Wittmann Mihály és neje kőkeresztet állíttatott a kistemplom melletti Árpádkori romtemplom területén. 1933-ban Bittmann János zirci kőfaragó restaurálta, 1982-ben a romtemplom feltárásakor áthelyezték a keresztet a kistemplom sekrestyéje mellé.
   
   
7. A vörös márvány keresztet 1890-ben a felsőtemetőben állíttatta Anton Karls Gatini. Öntöttvas feszületét valaki letörte, csak Jézus bal kézfeje maradt meg a kereszten.
   
   
8. A keresztet Nesztinger János és Nesztinger Anna állíttatta 1898-ban az Akliba vezető út mentén a zsellér földekkel szemben. A keresztalapítványra, fenntartás céljából 50 Ft-ot tettek. 1992-ben Jezsó Béla alsóörsi lakos a tönkrement keresztet kijavíttatta és új öntött feszületet készíttetett a keresztre. Lázár Kelemen atya 1992. májusában szentelte fel.
   
   
9. A keresztet az 1800-as évek végén az 1900-as évek elején állították, az 1780 körül megnyitott alsó temetőben. A zirci vörös márvány betétkő felirata: Én vagyok a feltámadás és az élet. Ki én bennem hisz, ha meghal is élni fog. A kereszt helyén korábban fakereszt állt.
   
   
10. A kőkeresztet a veszprémi út mentén a kakas-hegyi bejáratnál egy tönkrement fakereszt helyén állíttatta 1908-ban 100 korona alapítványi tőkével Vajda Ödön apát úr. Anyaga: zirci vörös márvány, felirata: Isten dicsőségére 1908.
    
    
11. A keresztet 100 korona alapítványi tőkével Witmann Mihály és neje 1910. tavaszán a Kossuth Lajos utcai házának utcafrontján, a 4 hónap alatt meghalt 3 gyermekének az emlékére állíttatta. Felirata: Oh ti mindnyájan, kik átmentek az úton, figyelmezzétek és lássátok, ha van-e fájdalom, mint az az én fájdalmam. A kereszt anyaga: zirci márvány.
    
    
12. Már csak a maradványai láthatók a Bakonybéli úton a Háromhegy utca kijáratánál, annak a kőkeresztnek, melyet 1917-ben Rommer József és neje állíttatott.
    
    
13. Az apátsági templom jobb oldali harangtorony bejárati falán elhelyezett kereszt. Elhelyezték 1919-ben.
    
    
14. Az apátság folyosóján elhelyezett kereszt 1919, 1990.
    
    
15. A kereszt a felső temetőben található. Ájtatos alapítványát a hívek már 1907-ben létrehozták 275 koronás tőkével, a kereszt felállításához szükséges pénz azonban csak 1926-ra gyűlt össze. A kereszt Ádámi János zirci kőfaragó munkája. Felirata: Szent és üdvösséges gondolat a megholtakért imádkozni 1926. A keresztet 1986-ban egy nagy vihar ledöntötte, helyreállítására a hívek összefogásával, helyi vállalatok segítségével került sor.
    
    
16. A kereszt Bittmann János kőfaragó munkája, az alsó temetoben látható. 1935-ben a zirci gazdaközösség állíttatta. Felirata: Isten dicsőségére és a szenvedő lelkek tiszteletére 1935.
    
    
17. Az apátsági sírkert főkeresztjét 1990-ben Liska Szilveszter atya állíttatta. Feszülete a feltámadó Krisztust ábrázolja.
    
    
18. Deutsch Mór sírköve az Izraelita temetőben, a II. világháború után állíttatták.
    
    
19. Wittmann János állított keresztet a mai Reguly utcában, a keresztkút környékén.
    
    
20. Eszlinger János állított keresztet az Új utcában (mai Kálvária utca).